2014. június 3., kedd

Hamuban sült pogácsa

Egyik nap megkívántam egy kis pogácsát. Van ez így, mikor eszembe jut nagymamám felejthetetlen sajtos pogácsája. Betérve a boltba, levettem a polcról egy jónak ígérkező "Hamuba sült pogácsát", hogy majd a munkahelyemen begyűröm egy jó adag tejjel.

A pogi amúgy jól nézett ki, egyben volt, szabályos formával, kevéske sajttal a tetején. A csomagoláson magyar motívumok szerepeltek, gondolom így eladhatóbb a termék, amely azt közvetíti, hogy házi kemencében, hagyományos - népies - recept alapján, hamuban sülve készült. Még a könnyem is kicsordult majdnem, esküszöm. Márkanév nem volt feltüntetve az elején, csupán a termék neve, azaz "Hamuba sült pogácsa". Nem "hamuban", csak simán "hamuba", jó vidékiesen.


A pogácsáról annyit, hogy borzalmasan száraz volt, kellemetlen mellékízekkel, és semmiféle pogácsa ízre nem emlékeztetett, mint ahogy az előfordulhat egy pogácsa esetében. Ettem én már rosszat és rosszabbat is, de ez már a rosszabb alatt volt még egy kicsivel. Azon a ponton állt, amit már nem is nevezhetnénk pogácsának (sajnálom, hogy nem fényképeztem le magát a pogácsát is).

De ne is csodálkozzunk, ha ez a förtelem ilyen messze került a nevétől. Ugyanis a gyártó a csomagolás hátulján el is árulja, hogy e terméket miből készíti. Íme:


Van ebben minden, amit a nagyim anno kihagyott a receptből. S bár ezen E-betűs adalékanyagok nagy része természetes úton előállított (na persze), úgy gondolom tök felesleges beletenni az ételbe. 

Hogy a gyártó maga sem tudja mit beszél az is bizonyítja, hogy az összetételek között növényi zsírt emleget, holott minden nyolcadik osztályt kijárt gyermek tudja (elvileg), hogy az állatoknak van zsírjuk, a növényeknek legfeljebb olajuk. Tök más a két anyag, egy lapon nem is említhetők. Ez ugyanaz az eset, mikor a balfaszok azt mondják a margarinnal kapcsolatban, hogy "megvajazom a kenyeret"... Hehh... Mint ahogy a margarin és a vaj is két külön dolog, úgy a zsír és az olaj is (meg a fenyőfa és a karácsonyfa is). 

Más lenne a helyzet, ha mondjuk azt írták volna a csomagolásra, hogy "növényi zsírsavak", mert akkor már kémiai elemekről és kötésekről beszélünk, nem pedig élelmiszerről, mint amit a boltban kapunk ilyen-olyan dobozokban. 

De mi is az a zsírsav?

Nos: A kémiában zsírsavaknak hívjuk azokat a növényi, vagy állati eredetű zsírok vagy olajok fő alkotórészét képező (mono)karbonsavakat, melyek hosszabb, nyílt láncú, el nem ágazó, telített vagy telítetlen alifás szénláncot tartalmaznak. Noha zsírsavnak tekintenek egészen rövid láncú karbonsavakat is (például a 4 szénatomos láncú vajsavat), a természetes zsírokból és olajokból nyert zsírsavak (például kaprilsav vagy oktánsav) legalább 8 szénatomot tartalmaznak. A természetben előforduló zsírsavak általában páros számú szénatomból épülnek föl, ugyanis a bioszintézisükhöz az acetil-koenzim A 2 szénatomos acetát-csoportokat (ecetsav) képes szállítani. A zsírsavak a glicerinnel triglicerideket alkotva képezik a természetes zsírokat és olajokat. Így a zsírsavakat a természetben, állati és növényi szervezetekben találjuk, nagy többségben kötött állapotban észterek (trigliceridek) alkotórészeként. A zsírsavakat ezekből állíthatjuk elő zsírok, illetve biológiai, vagyis nem a kőolajból, hanem élő szervezetből származó olajok észterkötéseinek hidrolízisével, a glicerin eltávolításával (bővebben lásd ITT).

Esetünkben ez az a bizonyos E471-es cucc, vagyis a gliceryl-monosztearát, azaz egyfajta emulgálószer. Gondolom 100 kilós zsákokban kapni.

De mi is az az emulgálószer?

Nos: Az emulgeálószerek olyan anyagok, amelyek elősegítik az egymásban nem oldódó folyadékok (pl: víz és olaj ) egymásban való eloszlatását, azaz az emulzió létrehozását. Csökkentik a közöttük lévő felületi feszültséget, így a kisebb olajcseppek képesek úszni a vízben. Ezt az emulziót "olaj a vízben emulziónak" nevezik. Amikor apró vízcseppek úsznak az olajban azt "víz az olajban emulziónknak" nevezik. Az egyébként egymással nem elegyedő olaj és víz emulgeálószer segítségével látszólag homogén fázissá alakítható.

Ha jól emlékszem, akkor a nagyim nem tett ilyet a pogácsába. Simán eldolgozta a lisztben a zsírt is meg a vizet is (és a tojást). Állagra puha volt és omlós, nem úgy mint cikkünk tárgya. Lehet az emulgálószer miatt annyira borzalmas ez a "hamuba sült pogácsa"?? Mindenesetre érdemes volna kipróbálni nélküle, hátha jobban sikerül...

Apropó, a tojás!

Az összetevők között sehol se láttam a tojást, pedig kell bele, tudom. A nagyi is mindig kevert a tésztához tojássárgáját, mert attól lett szép a pogácsa színe. A fehérjét pedig rákente a tetejére, mert attól meg csillogott, mint a szomszéd leány pillantása.

A "Hamuba sült" pogácsánkban ugyan tojás nem volt, de E160a igen. Hogy ez mi?

Az E160a alfa-, béta- és gamma-karotin, azaz egy természetes színezék. A karotin azon molekulák gyűjtőneve, melyeknek a képlete C40H56. A karotin egy narancssárga színű pigment, amely a fotoszintézisben is nagy szerepet játszik., valamint ez adja meg a sárgarépa illetve sok más zöldség és gyümölcs narancssárga színét. 

Csak hab a tortán, hogy az összetevők között említik meg az "adalékanyagok"-at, amelyek között megtalálható a "búzaliszt" is. Értitek, búzaliszt, mint adalékanyag! Nem ám fordítva, hogy a búzalisztbe teszünk egy kis adalékanyagot, mondjuk E160a-t. Neeeem... Az E160a-hoz teszünk búzaliszt adalékanyagot! Egy kiló E160a, fél kiló E202, fél kiló E330, majd a végén egy csipetnyi búzaliszt. De szigorúan csak egy csipetnyi, mert még elrontja az ízét.

Azt már nem is feszegetem, hogy minek kell bele "lisztkezelőszer" és "aroma". A nagyi sem tett bele ilyesmit, és az ő pogácsája is volt legalább annyira magyar, mint ez a magyarosnak látszó csilivili műgyanta.

Phhh, "lisztkezelő", értitek: nem ám beviszed a búzát a malomba és megőrlöd úgy simán. Utána a lisztet még kezelni is kell. Hogy mivel, az a csomagolásból nem derült ki, de aggodalomra adhat okot, hogy ezek szerint a csomagolt háztartási liszteket kezelik (illetve kezelhetik) valamivel. Szárítják duplán? Mit jelenthet a kezelés?

És tudjátok mit? Baromira nincs kedvem utána járni, felhívni a malmot, hogy magyarázzanak el nekem néhány dolgot. Kikeresni egy telefonszámot, felhívni drága forintokért, várni a kezelőre, megvárni, míg előkerítenek egy szakértőt, netán időpontot egyeztetni... Nincs hozzá kedvem. Inkább nem veszek legközelebb ilyen szart, s akkor minden furcsa gondolatfurdaló hülyeség letudva. Magyarán legközelebb megnézem, hogy mi van a csomagolásra írva. Ha az van odaírva, hogy "összetevők: búzaliszt, tojás, só", akkor jöhet. Máskülönben nem eszem pogácsát.

Végül, nem tudom ki hogy van vele, szerintem az étel íze és állaga csak a természetes összetevőktől és nem a mesterséges úton előállított természetes anyagoktól, azaz az adalékanyagoktól lesz finom és szép. Ez valahogy olyan, mint a felfújható gumibaba: van rajta lyuk, segíthet is bizonyos dolgokban, de mégiscsak a természetes az igazi. Vagy nem?



U.i.: Milyen lehet ezektől a "Hetedhét kalács" vagy a "Madárlátta parasztkenyér"? Vagy a "Bajuszragasztó kürtőskalács"? A csomagolás hátsó címkéjének alján ezek is ott vannak, eskü!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése